Így készült 2021 legmagasabb fehérjetartalmú rozsszilázsa

Rendszeres olvasóink az elmúlt években több alkalommal is találkoztak már partnerünk, az Aranykocsi Zrt. nevével, aktuális eredményeinek bemutatásával. Most nem a robotos tejtermelés fejlődésével, a folyamat sajátosságaival jelentkezünk. Ezúttal büszkén engedünk teret a növénytermesztési ágazatnak, ugyanis nemrégiben részesült a cég az első nagyközönség előtti elismerésben: az ÁT Kft. által meghirdetett „Az év tavaszi tömegtakarmányai 2021” megmérettetésen az Aranykocsi Zrt. csapata érdemelte ki „A legnagyobb fehérjetartalom (mérsékelt nitráttartalom mellett)” elnevezésű díját. Gratulálunk hozzá, további sikereket kívánunk!

De nézzünk kicsit az oklevél mögé! Hogy is készült az év fenti kategóriában nyertes rozsszenázsa 2021-ben? A növénytermesztési ágazat vezetőjével, Magyaros Tiborral és Rónai Bencével, a szarvasmarha telep vezetőjével beszélgettünk.

atado_ret_web.jpg

Magyaros Tibor, Dr. Orosz Szilvia és Rónai Bence a díjjal

Kértem őket, mondják el, meglátásuk szerint mégis mi kell ahhoz, hogy adott üzem díjnyertes tömegtakarmányt készítsen. Ugyanis azt gondolom, hogy minden üzem megteszi a kötelezőket: talajművelés, fajtaválasztás, betakarítás... Mégis, mi a különbség? Miben rejtőzik a lényeg? Jól tudjuk, hogy ezen különbségek szó szerint értve a több-kevesebb mennyiségű, kisebb-nagyobb önköltségű tejben, végeredményben a tejtermelés gazdaságosságában, illetve hatékonyságában jelennek majd meg. Mindkét kolléga már több éve erősíti a kocsi csapatot. Ahogy telt az idő, megjött a rutin is, így Tibi 2018-tól, Bence 2020-tól már vezető a saját területén.

Jól tudjuk, hogy a fenti kérdést egy mondattal nem lehet megválaszolni, így elkezdte Tibi az alapokkal, azaz a termesztéstechnológiával.

VETÉS, TRÁGYÁZÁS
A vetőmag évek óta a Kruppa-Mag Kft. Ryefood fajtája, melynél a nemesítő törekedett arra, hogy a magas hektáronkénti hozam kiváló rostemészthetőséggel, magas nyersfehérje és energia tartalommal is társuljon. Árpa vagy búza tarló esetében rozs alá nem szántanak, gyomírtót nem használnak. Szeptember első dekádjában vetik, 140 kg/ha mennyiséggel.

A műtrágya kijuttatása a vetéssel egy menetben, vagy magágykészítéskor szilárd műtrágyával történik. Míg a fejtrágyázás a korábbi években szintén szilárd formájú volt, addig 2021-ben először - a géppark fejlesztése révén - már folyékony műtrágyát juttattak a növényekre. Ősszel 30 kg/ha a kijuttatott N-hatóanyag, tavasszal pedig 2x40 kg (február 20. és március 10. körül). A betakarítást április 10. tájékán kezdik. Ennyit a szoros értelemben vett szakmáról, az objektív, mérhető dolgokról.

SZEMLÉLETBELI VÁLTOZÁS
Bence át is tért a szubjektív, nem feltétlenül mérhető részletekre azzal, hogy kiemelte a vezetőség szemléletbeli változását. 2018. őszén átadták a cég 500 férőhelyes robotos istállóját, mellyel együtt megérkezett a PMR is, ami a tömegtakarmányok minősége iránt még magasabb igényt támasztott. Ezt a tulajdonosok is felismerték és a korábbiaknál is nagyobb figyelmet szenteltek erre a területre. Ennek egyik megjelenési formája például, hogy a betakarítás közeledtével a menedzsment együtt tart terepszemlét. Így a fiatal szakemberek lendülete és a tulajdonosi akarat találkozásával az Aranykocsi Zrt. elindult a jó minőségű tömegtakarmányok előállításának korántsem sima útján. Míg a korábbi felállás és szemlélet a betakarított mennyiséget, addig a mai egyértelműen a takarmány minőségét helyezi előtérbe. Mindezt úgy biztosítják, hogy 2020 tavaszától számolva 2021 a második olyan év, ahol nem volt korlátja a minőségi szenázsok receptúrába illeszthető mennyiségének (2019 októberétől takarmányozza a Sano a szarvasmarha állományt). Egyébként a szántóterület mintegy egynegyedén történik a tömegtakarmányok előállítása, ami kb. 720 hektárt jelent. Ebből 5-6 éve még mindössze 80 ha, 2 éve viszont már 160-170 ha területen vetik a rozst.

TARTÓSÍTÁS
Bence egy további fontos pontot emelt ki: a tömegtakarmány tartósítását. Az előző években számos tartósítót kipróbáltak, de tapasztalatuk szerint egyik sem igazán tudta támogatni a minőségi erjedést. Már kitároláskor többször tapasztalták - és mi is ebbe a helyzetbe csöppentünk bele, - a tömegtakarmányok langyosságát, a TMR-ben/PMR-ben pedig az utómelegedését, ami aztán csökkent szárazanyag-felvétel formájában is jelentkezett, gátolva az állatok termelését és rontva az egészségi állapotukat. 2020 tavaszán ezen a ponton csatlakoztunk Labacsil Duo® termékünkkel a minőségi tömegtakarmány előállítás folyamatába. A helyzetet látva és értékelve javasoltuk az imént említett tartósítót, mely egy kémiai és egy biológiai tartósító kombinációja. Kémiai hatóanyaga a kálium-szorbát (mely a szorbinsav kálium sója), a biológiai pedig egy speciálisan összeállított, 5 féle homofermentatív tejsavbaktérium törzsből álló kultúra. A kálium-szorbát blokkolja a káros baktériumokat, gombákat, ezáltal adva teret a tejsavbaktériumoknak. A baktériumtörzs tagjai pedig különböző pH-értéken lépnek működésbe, így koordinálják az erjedési folyamatot és biztosítják a tág tejsav:ecetsav arány mellett a magas tejsav tartalmat. Az eredmény: irányítottan, biztonságosan lezajló erjedés, 4-es közeli pH, aerob körülmények között is stabil silófal és takarmánykeverék, nyáron is ízletes PMR/TMR. Mi így járulunk hozzá a cég céljaihoz. Azonban tudjuk, hogy egyik tartósító sem képes rossz alapanyagból, nem kellően megtervezett és összehangolt munkavégzés ellenében díjnyertes takarmányt készíteni! Ezért hangsúlyozzuk: az érdem a Csapaté! Köszönjük a munkátokat!

az_ev_rozsszilazsa_2021.png

• a betakarítás közeledtével minden másnap terepszemle, ahol a menedzsment közösen van jelen
• a rozs rövid időablaka miatt az optimálisnál előbb indul a betakarítás, hogy a vége is jó minőségben kerüljön a depóba, a cél, hogy az utolsó hektáron is hasban legyenek még a kalászok
• a lekaszált növényt fonnyasztják, 29-30% szárazanyag-tartalom mellett indul a járvaszecskázó,
• a körülményektől függően (napsütés, szél) a rendterítéssel játszanak, ezért napjában 6-8 alkalommal ki kell menni a területre ellenőrizni a gépeket, a munkát
• SZERVEZÉS, SZERVEZÉS, SZERVEZÉS! Ugyanis az alábbi feladatokat adja a szeszélyes április, a csúszás tehát nem megengedett:
  
  • rozsszenázs készítés: április 10, ezen kívül párhuzamosan történik a kukorica magágykészítése, vetése, kalászosok gombavédelme, hígtrágya injektálása
  • olaszperje szenázs készítés: április 20.
  • lucerna szenázs készítés: április 30.
• minden szállító járművet hídmérlegen mérnek
• naponta 2-3 alkalommal történik mikrós módszerrel szárazanyag mérés, szükség esetén megáll a betakarítás
• mivel a rozs üreges szárú, ezért a meleg és a szél hatására könnyen szárad, így a kasza legfeljebb 1 nappal előzheti meg a járvaszecskázót
• az üreges szár miatt a rozs tömörítése nehéz, ezért mindig az anyag optimális elterítése, a taposás üteme a meghatározó, nem a járvaszecskázó teljesítménye
• 1 depó kb. 3 nap alatt telik meg, 2 depó van a rozsnak fenntartva (kb. 3100 tonna a depók együttes kapacitása)
• a tömörítés minőségének javítása miatt az új vezetés a korábbiakhoz képest 1 szállítójárművel kevesebbet állít csatasorba, azaz 5 helyett 4 dolgozik
• a taposást végző gépek: 1 bivaly tapos, 1 duplakerekes nagy gép vontat és terít, 1 teleszkópos rakodógép terít
• 35 ha/nap a betakarítás sebessége, jellemzően 5 nap alatt végeznek
• az alacsony hamutartalom és a Clostridium-terheltség csökkentése érdekében 6-8 cm-es tarlómagasságot képeznek, és kiemelten fontos a rendterítő- és rendkészítő gépek beállítása, munkájuk rendszeres ellenőrzése (6-8 alkalom naponta)
• az adott nap elindítása a kulcs oly módon, hogy a nap ki is legyen használva: a felszíni víz, a harmat párologjon el, így készülnek a rendek és így indul a napi betakarítás is
• az ebéd összehangoltan történik
• a földterületről: istállótrágyázott, átlagos és jó adottságú földek, 14-18 tonna/ha hozam (30% szárazanyag-tartalom esetén)
• a rozs vetésterülete: a táblák 5 km sugarú körön belül helyezkednek el, lehetőség szerint a telep, vagy legalábbis műút közelében az idő és a logisztika hatékony kihasználása érdekében
• a téli időszak a gépek felkészítésének, tervezett javításának időszaka
• a géppark: 1 járvaszecskázó, 4 szállító jármű, 2 kasza, 1 rendterítő és 2 rendképző dolgozik, (utóbbi kettőből 1-1 tartalék is rendelkezésre áll a folyamatos és gördülékeny betakarítás érdekében)

Tibi elmondta, hogy az időjárás az, amire nem tudnak felkészülni, és természetszerűleg hatásuk sincs rá. Mivel öntözhető területük nincs, és nem is gondolkodhatnak benne, az egyre szárazabb telek és a gyakori tavaszi aszály adják fel leginkább a leckét. Ezek hatását a helyes talajművelési gyakorlat megvalósításával csak tompítani tudják. Például nyáron nem szántanak tarlót, a talajművelő géppark folyamatos modernizálása pedig elengedhetetlen.

KONKLÚZIÓ
Bízunk benne, hogy a fentiekkel sikerült a két szakember, Tibi és Bence elméleti és gyakorlati tudásából merítve tippet, ötletet adni, és reméljük, hogy aki szeretne e területen közelebb kerülni a saját céljainak megfogalmazásához és megvalósításához, talált mankót a szövegben.

Tudjuk jól, hogy már önmagában a két ágazat igényét és akaratát közös nevezőre hozni sem egyszerű. Sok bicska máig beletörik ebbe a folyamatba. Ha ez megvan, látható, hogy nem könnyű létrehozni az összhangot a talaj, a növény, a mikrobiológia, a gép és az ember között sem. Aztán itt van az időjárás. Ha ez mind együtt áll, akkor még mindig ott van a szektor többi szereplője. Náluk pedig jobbnak kell lenni! Ha jobb vagy, csak akkor fog megszólalni a telefonod Orosz Szilvivel a vonal másik végén, aki utal rá, hogy érdemes lesz eljönnötök a következő szemináriumra…

Kocson sikerült, megszólalt a telefon! Ezért szeretnénk elismerésünket kifejezni az Aranykocsi Zrt. minden tagjának! Ebbe tényleg mindenki bele kellett, hogy adja a magáét! Sok sikert kívánunk 2022-höz is!

A fiúk elhivatottságát mutatja, hogy „Ez még csak a kezdet!” felkiáltással álltunk fel az asztaltól… Gratulálunk, és várjuk a folytatást!

Antalfi Gergely,
szaktanácsadó