Mi az a CNCPS? A Cornell-rendszer egyszerűen elmagyarázva

A CNCPS (Cornell Net Carbohydrate and Protein System) a Cornell Egyetemen kifejlesztett adagszámítási modell, amely állati, környezeti és takarmányparaméterek alapján pontosan előrejelzi a teljesítményt, a takarmányhatékonyságot, a fenntarthatóságot és a gazdaságosságot.

Ez egy dinamikus modell, amely nemcsak a takarmány kémiai, hanem dinamikus tulajdonságait is vizsgálja. A modell a jól bevált Weender analízisen és a Van Soest szerinti detergens analízisen alapul, kiegészítve a bendőben zajló emésztési folyamatok pontos figyelembevételével.

A takarmányelemzés és az adagszámítás során figyelembe veszik az állatok szükségleteit és ellátási helyzetét: a takarmányfelvételt, a fehérje és szénhidrát bendőbeli erjedését, a bélben zajló emésztési és felszívódási folyamatokat, tápanyagszükségletet és -kiválasztást, valamint a tartási körülményeket, a teljesítményt és a környezeti hatásokat.

<p>Lisa Alkofer</p> - <p>Product development</p>
Hogyan viselkednek a tápanyagok az állatban

"Az, hogy a tápanyagok hogyan viselkednek az állatban, két paraméterrel határozható meg: az emészthetőség, azaz a tápanyagok bendőbeli lebontási képessége és az áthaladás sebessége. Az egyes tápanyagok emészthetőségével kapcsolatos pontos információk biztosítása érdekében a CNCPS modell pontosabban határozza meg a fehérje-, zsír- és szénhidrátfrakciókat. A tápanyagfrakciókat a bendőben vagy a vékonybélben való oldhatóság és elérhetőség szerint osztja fel. Kiemelt figyelmet kap a rostok és a keményítő emészthetősége. A CNCPS szerinti takarmányelemzés konkrétan megmutatja, hogy az alaptakarmányban található tápanyagok közül melyek a ténylegesen rendelkezésre állók és felhasználhatók az állat számára."

Lisa Alkofer

Product development


Takarmányvizsgálat CNCPS alapján - előnyök egy szempillantásra

A CNCPS takarmányelemzés során kapott adatok speciális CNCPS adagkalkulciós programokba kerülnek. A Sano szaktanácsadói ezeket a programokat (AMTS, NDS) használják a lehető legjobb takarmányadag kialakításához. Íme egy rövid összefoglaló az ebből eredő előnyökről.

  1. A Sano adag számítása kémiai-dinamikai modellen alapul. A kémiai tulajdonságok mellett a takarmány dinamikus tulajdonságait (emészthetőségét) is figyelembe veszi.
  2. A tehénnek szükség szerint az ideális aminosav-mintázattal való ellátása lehetővé teszi a nyersfehérje megtakarítását. A program megmutatja az állat számára kiszámított takarmányadagban elérhető aminosavak mennyiségét. Így spórolhat a fehérjetakarmányon, és optimalizálhatja GMO-mentes adagját.
  3. A program tartalmaz egy zsírsav-almodellt, amely optimális zsírsavmintázatot tesz lehetővé az állategészségügy, a termékenység és a tej összetevőinek célzott optimalizálása érdekében.
  4. A mezőgazdaságra vonatkozó környezetvédelmi előírások folyamatosan szigorodnak. Ez azt jelenti, hogy a tápanyag-kibocsátás minimalizálása egyre fontosabbá válik. A CNCPS segítségével lehetőség nyílik a tápanyagok hatékony felhasználására és ezáltal a tápanyag környezetbe történő kibocsátásának jelentős csökkentésére.
  1. Csak a költséghatékony üzemek képesek hosszú távú nyereséget termelni. A CNCPS figyelembe veszi a tejtermelésből származó maximális bevételt a takarmányköltségek után, az IOFC-t (Income over Feed cost).
  2. A CNCPS lehetővé teszi az anyagcsere-betegségek korai stádiumban történő ellenőrzését. A program az anyagcsere összefüggéseket az állományspecifikus adatokkal (testkondíció, ellési intervallum, első ellési kor stb.) kapcsolja össze, és így kifejezetten foglalkozik az állomány egészségi állapotával.
  3. Ha a számított szárazanyag bevitel nem egyezik a ténylegessel, akkor az előre meghatározott teljesítménycélokat nehéz lesz elérni. A program kiterjedt adatokat gyűjt az állatokról és a takarmányozásról. Ez azt jelenti, hogy a számított szárazanyag felvétel nagyon közel áll az optimális eredményhez.
  4. A takarmány mélyreható elemzése és a csoportspecifikus adatok beépítése révén lehetséges a precíziós takarmányozás az élet- és teljesítményfázistól függően.

A CNCPS takarmányelemzés és a hozzá tartozó CNCPS program minden gazdaságban segít az egyedi potenciál kiaknázásában és az állatok takarmányozásának pontosításában. A rostok, fehérjék, zsírok és keményítő emészthetőségének ismeretében lehetőség nyílik a tényleges szükségletekhez közelebb álló takarmányadagok kialakítására, rendszeres ellenőrzésére, valamint az aktuális körülményekhez és a tehén visszajelzéseihez való igazítására – kérődző barát és gazdaságos.


Tápanyagok a CNCPS-ben

Szénhidrátok és rostok a CNCPS-ben

A CNCPS a lebomlás sebességétől függően A, B és C frakciókra osztja a szénhidrátokat: Az A frakció könnyen elérhető és emészthető szénhidrátokat, például cukrot tartalmaz.

Hemicellulóz, cellulóz és lignin alkotja a rostfrakciót, amely a bemutatott takarmányadag körülbelül egyharmadát teszi ki. A hemicellulóz és a cellulóz a B-frakció „lassan” emészthető szerkezeti anyagai. A lignin a kérődzők számára emészthetetlen, ez a C-frakciót alkotja. A takarmány abszolút NDF-tartalma mellett fontos, hogy a tehén milyen jól és gyorsan tudja felhasználni a rostkomponenseket.

Ezt az NDF emészthetőségének 240 órás időszakon keresztüli elemzésével vizsgálják. 12, 30, 120 és 240 óra elteltével megmérik az emésztett rostkomponensek mennyiségét. A jól emészthető rost mennyisége a takarmányadagban jelentős hatással van a tehén teljesítményére, egészségére és termékenységére. A fű- és kukoricaszilázs hosszabb tárolásával az NDF emészthetősége nő. Ezért rendszeres időközönként elemezni kell a tömegtakarmányt.

Zsírok / zsírsavak a CNCPS-ben

A zsírokat általában csak tiszta energiaforrásnak tekintik. A zsírokat alkotó bizonyos zsírsavakat azonban a tejzsírszintézisre, a tejtermelésre, az állatok egészségére és a termékenységre gyakorolt jelentős hatásuk is jellemzi.

Az abszolút zsírtartalom és az egyes zsírsavak összetétele a különböző takarmányokon belül eltérő, különösen a fűszilázsokban. Az első levágott fű gyakran nagyobb arányban tartalmaz zsírsavat, mint a későbbi vágások. A RUFAL érték itt különösen fontos, amely magában foglalja a takarmányban lévő telítetlen zsírsavak mennyiségét, valamint hatásukat a bendőben és a tejzsír szintézisben.

A túlzott RUFAL egy adagban tejzsírcsökkenést válthat ki. A CNCPS-ben tárolt zsírsav-almodell lehetővé teszi a takarmány zsírsav-összetétele alapján a takarmányadag zsírösszetételének teljesítményorientált és egészségjavító kialakítását.

Fehérje/aminosavak a CNCPS-ben

A CNCPS nemcsak a bendőben lebontható és a bendőrezisztens fehérjék között tesz különbséget, hanem a fehérjéket kémiai szerkezetük és az emésztőrendszerben való lebonthatóságuk alapján öt frakcióra osztja: A1, A2, B1, B2 és C. Ez lehetővé teszi, hogy megbecsüljük mekkora mennyiségű fehérje érhető el a bendőben vagy a bélben és mikor.

A CNCPS elemzi az abszolút nyersfehérje-tartalmat és annak elérhetőségét az emésztőrendszerben, illetve az aminosav-összetételt is. Ez azt jelenti, hogy a fehérjetakarmányt specifikusabban használják fel, növelik a nitrogén hatékonyságát, és minimálisra csökkentik a bélsárral és vizelettel történő kiválasztódást. Ezen túlmenően, a bendővédett aminosavak kifejezetten beépíthetők annak érdekében, hogy pozitív tulajdonságaikat hatékonyan hasznosítsák az állatok egészsége és teljesítménye érdekében.

Keményítő a CNCPS-ben

Az a fontos, hogy adott idő alatt milyen mennyiségű keményítő alakul át a bendőben, és az állandó keményítő hogyan hasznosul a vékonybélben. A CNCPS adagkalkulációs program bendőmodellt tartalmaz. Nagyon pontosan feltérképezi a tehén anyagcsere-folyamatait, és ezáltal előrejelzi a bevitt keményítő átalakulását az emésztőrendszerben.

A CNCPS analízis meghatározza a bendőben lévő keményítő emészthetőségét egy adott időtartamon keresztül, és meghatározza annak áthaladását az állaton, valamint a keményítőveszteséget a bélsárban. Ez azt jelenti, hogy a gazda etetés előtt tudja, hogyan használja fel a tehén az elfogyasztott keményítőt. Ez lehetővé teszi a tehén szükséglete szerinti pontos takarmányozást. Csökkennek a feleslegek és az anyagcsere-kockázatok, illetve a széklettel történő tápanyagveszteségek.

A Sano CNCPS laboratórium értékelései azt mutatják, hogy a szilázsban lévő keményítő emészthetősége idővel javul. Az egészséges és bendővel szinkronban lévő takarmányadagok egész takarmányozási évében történő biztosítása érdekében a kukoricaszilázsból rendszeres időközönként mintát kell venni és a takarmányadagot ennek megfelelően módosítani. Ez azt jelenti, hogy a gazda hatékonyan használhatja fel az energiatakarmányt az állatok egészsége és teljesítménye érdekében.

 

Die Bausteine des Sano Laborberichts im Überblick

Ein Laborbericht enthält viele verschiedene Abkürzungen und Werte. Damit erhalten Landwirt:innen und Berater:innen ein gutes Instrument zur Rationsoptimierung und Leistungsvorhersage. Hier finden Sie die wichtigsten innovativen Kennwerte und Maßeinheiten aus dem Sano Laborbericht einfach erklärt. So wissen Sie direkt, was in Ihren Futtermitteln steckt.

  • Rohprotein (XP): Repräsentiert das Protein auf Basis des Gesamt-Stickstoffgehaltes der Probe. Enthält neben dem Reinprotein auch den Nicht-Protein-Stickstoff.
  • Ammonium XP Äquivalente: Gibt den Anteil an Ammoniak am Rohprotein an. Zu hohe Werte können auf einen Proteinabbau im Silo, z.B. durch Clostridien, hinweisen.
  • ADF: Saure Detergentienfaser. Faserbestandteile, die in saurer Detergentienlösung nicht lösbar sind. Vor allem Lignin.
  • aNDF: Neutrale Detergentienfaser. Faserbestandteile, die in neutraler Detergentienlösung nicht lösbar sind. Dazu gehören Hemicellulose, Cellulose und Lignin.
  • NDF Verdaulichkeit: Anteil der Faserbestandteile der NDF, welche innerhalb der angegebenen Zeit von der Kuh verdaut werden können.
  • uNDF: Anteil Faserbestandteile der NDF, welche innerhalb der angegebenen Zeit nicht verdaut werden können. Bildet das Gegenstück zu NDF-Verdaulichkeit.
  • Zucker (Ethanol- und wasserlöslich): Anteil an Zucker, welcher sich in Wasser bzw. in 80% Ethanollösung löst.
  • Stärke: Stärkegehalt der Probe.
  • Stärke-Verdaulichkeit: Abbaugeschwindigkeit der Stärke im Tier.

Im Verlauf der Maissilagelagerung verändert sich die Verdaulichkeit der im Mais enthaltenen Stärke. Das hat Auswirkungen auf die Wahl zusätzlicher Futtermittel. Mithilfe der CNCPS-Futteranalyse können Sie so gezielt Futtermittel einsetzen.

  • Flüchtige Fettsäuren: Entstehen durch Kohlenhydratabbau während des Siliervorgangs. Dienen der Qualitätsbeurteilung des Siliervorgangs.
  • Milchsäure: Entsteht durch Kohlenhydratabbau während des Siliervorgangs.
  • Essigsäure: Hohe Gehalte bedingt durch lange Feldliegezeiten, lange Befülldauer und zu langsame Ansäuerung.
  • Buttersäure: Entsteht durch zu nasses, verschmutztes Siliergut, geringen Zuckergehalt und/oder zu geringen Besatz an Milchsäurebakterien. Wird von Clostridien gebildet.
  • 1,2 Propandiol: Propylenglykol. Wird durch heterofermentative Milchsäurebakterien gebildet.
  • Aminosäuren - absolut: Absoluter Gehalt der essenziellen, semi- und nicht essenziellen Aminosäuren in der Probe.
  • NH3: Ammoniakgehalt der Probe.
  • Aminosäuren – ideale Verdaulichkeit: Anteil der einzelnen essenziellen, semi- und nicht essenziellen Aminosäuren, der im Dünndarm (Ileum) verdaulich ist. Tierartspezifisch für Schwein und Geflügel.
  • NIRS Analyse Resultate: Gehalte der Rohnährstoffe in der Probe.
  • Phosphat (P2O5): Gesamtgehalt an Phosphat in der Probe. Nutzbar für die Stoffstrombilanz.
  • Stickstoff (N): Gesamtgehalt an Stickstoff in der Probe. Nutzbar für die Stoffstrombilanz.
  • Energiebewertung: Energetische Bewertung der Probe spezifisch für Sauen, Mastschwein, Geflügel und Wiederkäuer.